hétfő, december 13, 2010

Anyu fonala

Nagyon nincs időm mostanában fotózni (pedig lenne mit!), ezért nem is csináltam blog bejegyzéseket az utóbbi időben. Fotók nélkül unalmasak lennének.
De ezt meg kell mutatnom:
Anyukám kedvet kapott a fonáshoz!
Nyugdíjasként a főzésen, lakás takarításon kívül nem sok dolga van, a 3 kicsi kutyával sincs sok tennivalója. Apukám legalább elmegy néha horgászni, de Anyunak eddig nem volt rendszeres hobbija. A kötéshez nem sok kedve van, évtizedekig sport hálókat készített, a nehezebb munkákhoz van szokva a keze. De talán most megtalálta a neki való elfoglaltságot. Íme az első fonala:

Szerintem elsőre nem is rossz, én ha akarnék se tudnék ilyen kis kacskaringókat belefonni...
És ha felemelem, a motring nem csavarodik, tehát alkalmas kötésre. 67 évesen pláne nem rossz legelső fonalnak. Mellény lesz belőle, ha elkészül a maradék is.

És ha már a szüleimről van szó, ilyen kis shih-tzu fajtájú kutyababáik vannak, eladók. Kicsik maradnak, lakásba valók, nagyon szeretik a gyerekeket is (és a gyerekek is őket):

1 megjegyzés:

  1. Szép lett az Édesanyád fonala !Azt vettem észre , hogy ha valaki sok szép dolgot alkot , az általában megfertőzi a környezetét.Mint a vízbe dobott kő , egyre több hullámot gerjeszt .

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...