Napló a saját nevelésű hernyóimról
2011.aug.01.Sikerült szereznem kb. 400 selyemhernyó petét. Ma érkeztek postán, pont 1 hetet utaztak. Számomra kérdéses, hogy túlélték-e a postai szállítás megpróbáltatásait, de ez nemsokára kiderül. Egyelőre csak fekete pöttyök egy papírlapon. Betettem őket egy dobozba, és mivel az időjárás elég hűvös, lassan elkezdtem fűteni nekik.
A rózsaszín téglalap egy vizes szivacs, ez biztosítja a párásítást. Az a szürke valami pedig a hőmérsékletet és a páratartalmat méri.
--------------------------------------------------------------------------
2011.aug.03.
Úgy tűnik, történik valami, mert a peték elkezdtek szürkülni!
--------------------------------------------------------------
2011.aug.04.
Reggelre jónéhányan kikeltek!
Már látom, hogy hibáztam amikor túl nagy edénybe raktam a petéket, és az edény teljes felső részét le kell vennem ha be akarok nyúlni. Így azonnal kiengedem a meleg és a pára nagy részét amikor felemelem a fedelet. Jó, átrakom őket egy kisebb műanyag dobozba.
Ott viszont nem tudom pontosan kontrollálni a hőmérsékletet. A kajájuk szárított és dehidratált eperfa levél. Ezzel is gondjaim vannak, mert nagyon hamar kiszárad, pedig van bent egy vizes szivacs, és a páratartalom igen magas. Elvileg az összes világos szürke pöttynek ki kéne kelni, olvastam hogy a kelés elhúzódhat 3-4 napig. A már kikelt kis hernyókat tehát betessékeltem egy kisebb dobozba, a holnap kelőket pedig egy másik dobozba teszem majd, így nem okoz majd gondot a méretkülönbség a 2 társaság között.
--------------------------------------------------------
2011.aug.06.
Tegnap nagyon sokan kikeltek, talán többen is, mint az első nap. Azt hittem, a maradék pár pötty ma mind kikel, de csak nagyon kevesen bújtak elő. Szerintem az a maradék 15-20 pete már nem fog kikelni.
Olvastam, hogy nem csak eperfa levéllel lehet őket etetni. Mivel rengeteg vadszőlő nő a kertünkben, gondoltam kipróbálom, hátha megeszik. Úgy tűnt, örültek amikor beszórtam nekik, de szerintem nem ettek belőle. Viszont a kaja tömbök nem száradtak ki a levelek alatt! Ez is valami!
Ők az első napi kelésből vannak, már sokkal nagyobbak, és a színük is megváltozott.
-------------------------------------------------------
Így néznek ki az első vedlés után:
2. vedlés:
---------------------------------------------------------------
2011.08.14.
Ma nagy hibát követtem el, ami végzetesnek bizonyult igen sok hernyóm számára. Ma hajnalban kellett elindulnom otthonról, és azt hittem 10 körül már vissza is érek, ezért nem adtam friss eledelt a hernyóknak. Mint már említettem, a mű kaja nagyon hamar kiszárad. Sajnos csak délben értem haza, és sok hernyó beleszáradt a kaja darabokba, szintén sokan pedig a kiszáradás határán voltak. A még élők is le vannak lassulva, csak kevesen néznek ki jól.
Emelem a hőmérsékletet és a páratartalmat, hátha helyrejönnek...
--------------------------------------------------------
2011.08.17.
Nos, kb. 160-an gond nélkül túlélték a múltkori szerencsétlenséget, ők erőteljesen nőnek. Kb. 100-an vannak, akik élnek és esznek, de jóval kisebbek. Elegem lett a mű kajából (szerintem a hernyóknak is), úgy döntöttem, egy életem egy halálom, szerzek nekik friss eperfa levelet. Mellettünk a 2.ház udvarán van egy eperfa! Kilóg pár ága az utcára. Gondoltam úgy illik hogy becsöngetek, és megkérem őket, hadd szedjek róla leveleket az elkövetkező 2-3 hétben. Adnék érte tanyasi tojást. Szerintem nem rossz ajánlat. Már jópárszor próbálkoztam az elmúlt pár napban, de sose találtam otthon őket! Ezek után önkényesen leszedtem pár levelet, remélem nem lesz baj belőle. A hernyók megtáltosodtak! Imádják!
Páran újra levedlettek.
Tegnap kiderült, hogy a tanya-szomszédunknál is van eperfa, és ők meg is engedték, hogy szedjünk róla levelet. Köszönjük!
-----------------------------------------------------------------
2011.aug.25.
A nagyobbak már mind túl vannak az utolsó vedlésen, a kicsik ezekben a napokban vedlenek. Egyesek szörnyeteg méretűre nőttek, a legnagyobbak 7.5 cm hosszúak és igen kövérek! Érdekes látni, ahogy minden vedlés után megváltoznak, a fejük sokkal nagyobb és világosabb lesz, és a testük egyre fehérebb, később zöldes árnyalattal, azt hiszem, a megevett levelek ütnek át rajta. Ma viszont észrevettem rajtuk egyfajta sárgás árnyalatot. A fejük mögötti folt is kiszínesedett, 2 vékony narancssárga csík jelent meg rajta, mintha egy kígyó szeme lenne. Az étvágyuk hatalmas, pár perc alatt eltűntetnek egy egész ágnyi levelet. Szerencsére kiderült, hogy a közelünkben van pár gazdátlan eperfa, mostmár onnan szedjük a leveleket. Elég nagy munka őket etetni, én legalábbis letörölgetek minden egyes levelet, mert elég poros, és tüzetesen átnézem a levelek fonákját is, mert más rovarokat nem szeretnék tenyészteni.
Biztos nem mindenki rajong értük, de én szeretem őket. Nagyon hálás állatok, ahogy berakok nekik pár levelet, azonnal enni kezdik, rögtön megkapom tőlük a visszajelzést, hogy jól bánok velük. És egy élmény hallgatni őket! Ahogy esznek, olyan hangot hallatnak, mint amikor csendes eső veri a háztetőt. És ezt messziről hallani!
------------------------------------------------------------
2011.aug. 26.
Te jó ég! Ezek 1 óra alatt megették a tegnapi egész napos adagjuk 1/4-ét! Igazi zabálógépek lettek! Olvastam róla hogy iszonyatos mennyiségű levelet megesznek, de csak most látom hogy mennyit!
-------------------------------------------------
2011. aug. 28.
Készül az első selyemgubó!!!
Attól tartok, hogy ez még túl korai, de igazából nem csodálkozom rajta, mert nagyon meleg van. Több mint 28 fok a lakásban. Ez az extrém meleg senkinek nem tesz jót, szerintem a hernyóknak sem.
-------------------------------------------------
Többféle gubózó helyet csináltam, majd a hernyók eldöntik, melyiket szeretik a legjobban.
Itt látható a kép jobb felső részében egy majdnem kész gubó, és középtájon egy hernyó, aki most kezdi készíteni a sajátját. Először biztonsági szálakat ragasztgatnak a környező levelekre, aztán kezdik magukat körbeszőni selyemmel.
Ez a mű-borostyán jön be nekik a legjobban.
Kb. 3 napig készül a gubó, még akkor is hallható belülről a motoszkálás, amikor a gubó már nem áttetsző.
----------------------------------------------------------
2011. szept. 7.
Kb. 250 kész selyemgubó:
Még jó, hogy este lefotóztam, másnap elromlott az idő, nagy szél lett, elfújta volna a gubókat.
----------------------------------------------------------
És tulajdonképpen ezzel megvan ami a lényeg, a gubók, ami maga a selyem. A történet azonban itt nem ér véget, mert a gubókból egy idő után kikelnek a lepkék (ha hagyjuk), párosodnak, petéket raknak, és az egész kezdődik elölről.
Pár gubót hagyok majd kikelni, hátha sikerül a petéket elmentenem tavaszig, amikor majd újra megpróbálkozom a hernyók felnevelésével. Talán a következő eresztés már jobban sikerül, azt hiszem sokat tanultam a mostani hibáimból.
Összegzés:
1 hónap kemény munka, a hernyók az utolsó 2 hétben KEGYETLENÜL sokat esznek, ekkor szinte semmi mást nem tud csinálni mellettük az ember. Óránként felzabáltak egész ágakat. Egészen belefáradtam, és nem csak én, hanem a férjem is, aki szintén járt eperfa ágakat szedni. Ehhez a 250 gubóhoz kellett 2 nagy eperfa, a végére már alig volt rajtuk a földről elérhető ág. Tehát ha az ember nem akarja kiirtani a fát, akkor több fa is szükséges. Te jó ég, mi lett volna, ha minden kikelt hernyó életben marad?!
Ebben a pillanatban nem vállalkoznék rá, hogy mindezt újra végigcsináljam, de szerintem ha rápihenek egy kicsit, akkor már nem látom majd olyan borzasztónak a dolgot. Ezért is akarok bespájzolni tavaszig pár új petét.
